{"version":"1.0","provider_name":"Hogyan legyek ( j\u00f3 ) \u00edr\u00f3?","provider_url":"https:\/\/eperirniakar.cafeblog.hu","author_name":"eper","author_url":"https:\/\/eperirniakar.cafeblog.hu\/author\/epe\/","title":"Hajnali l\u00e1tom\u00e1s","html":"Hajnali f\u00e9l hat van \u00e9s november, a lehet\u0151 legrosszabb p\u00e1ros\u00edt\u00e1s, amit csak el lehet k\u00e9pzelni. Tudom, hogy nem kell ma dolgoznom \u00e9s fel sem kell kelnem most, de m\u00e9gis: m\u00faltb\u00f3l visszamaradt szok\u00e1s ez. Elh\u00fazom a f\u00fcgg\u00f6nyt, odatolom kedvenc fotelem az erk\u00e9lyem el\u00e9 \u00e9s egy pl\u00e9ddel bebugyol\u00e1lom magam majd hagyom, hogy az \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s a gondolatok eluralkodjanak rajtam.\r\n\r\nA szemk\u00f6zti h\u00e1z lak\u00e1saiban s\u00f6t\u00e9t van, csak egy-k\u00e9t ablakban szendereg a f\u00e9ny, bizony\u00edtva, hogy \u00fajabb dolgos h\u00e9tk\u00f6znap \u00edg\u00e9rkezik. N\u00e9zem a falevelek \u00e1rny\u00e9kait, amelyek a teraszom korl\u00e1tj\u00e1n l\u00e1tsz\u00f3dnak a halv\u00e1ny utcai f\u00e9nyben. A sz\u00e9l ide-oda rep\u00edti \u0151ket, mintha boh\u00f3k\u00e1s anya r\u00f6ptetn\u00e9 gyermekeit. Szinte hallom a kacajt. Elmosolyodom. Azt\u00e1n hirtelen v\u00e9gig fut a hideg a testemen a gerincemt\u0151l a karomig. Hagyom, hadd t\u00f6rj\u00f6n r\u00e1m az \u00e9rz\u00e9s \u00fajra \u00e9s \u00fajra.\r\n\r\nM\u00e1r a f\u00e1k \u00e1gai is hajlonganak a sz\u00e9lben, ak\u00e1r egy kecses n\u0151i test, amely kac\u00e9rkodva \u00e9s kih\u00edv\u00f3an t\u00e1ncol a kiszemelt f\u00e9rfi el\u0151tt. \u00c9s m\u00e9g a f\u00e9rfiak h\u00f3d\u00edtanak! Pedig ha tudn\u00e1k...\r\n\r\nMost m\u00e1r egyre nagyobb a sz\u00e9l, s\u00fcv\u00edt, f\u00fcty\u00fcl. Az els\u0151 es\u0151cseppek is megjelentek m\u00e1r. Jobban \u00f6sszeh\u00fazom magam, olyan kicsire, amilyenre csak tudom. Gondolataim k\u00f6zben, mint az es\u0151cseppek cik\u00e1znak.\r\n\r\nM\u00falt, jelen, j\u00f6v\u0151. H\u00e1rom sz\u00f3, mely eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnk v\u00e9gig k\u00eds\u00e9r. S \u00e9n most a m\u00faltban vagyok. R\u00e9gi \u00e9vek, r\u00e9gi eml\u00e9kek \u00e9s r\u00e9gi \u00edg\u00e9retek. Egy eml\u00e9k t\u00f6r fel bennem. Kisl\u00e1ny vagyok, hajnalban az erk\u00e9ly ajt\u00f3n kereszt\u00fcl n\u00e9zem az utc\u00e1nkat. S\u00f6t\u00e9t volt, az \u00e9ppen a mi h\u00e1zunk el\u0151tti utca l\u00e1mpa vil\u00e1g\u00edtott s a Hold is az \u00e9gen volt m\u00e9g. \u00dcltem a f\u00f6ld\u00f6n \u00e9s csak b\u00e1multam bele a s\u00f6t\u00e9tbe. A t\u00e1voli j\u00f6v\u0151t kutattam, a j\u00f6v\u0151m akartam l\u00e1tni ott a f\u00f6ld\u00f6n.Persze v\u00e1laszt nem kaptam. Nem is volt el\u0151ttem \u00fcvegg\u00f6mb vagy k\u00e1rtya vagy j\u00f3sn\u0151, m\u00e9gis v\u00e1rtam volna egy jelre.\r\n\r\nS most visszat\u00e9rtem a jelenbe, egy hangot hallok, amely sz\u00f3l\u00edt engem. Elborzadok. Ismer\u0151s a hang, de nem akarom elhinni. Tudom, hogy csak a k\u00e9pzelet j\u00e1tszik velem, tudom, hogy ez a hang nem lehet az \u00f6v\u00e9, hiszen t\u00f6bb sz\u00e1z kilom\u00e9ter v\u00e1laszt el minket egym\u00e1st\u00f3l \u00e9s k\u00e9ptelens\u00e9g \u00e9s... Ekkor hallom \u00fajra a szel\u00edd hangot. \"\u00c1llj le\"- mondja. \u00c1lljak le? Mivel? Mi k\u00f6z\u00f6d van neked \u00e9nhozz\u00e1m? \"L\u00e1tod, m\u00e1r megint milyen durva vagy! J\u00f3t akarok neked, menj \u00e9s fek\u00fcdj vissza!\" Nem, nem fekszem le!\r\n\r\nD\u00f6bbenetes, de a saj\u00e1t fejemben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 p\u00e1rbesz\u00e9dt\u0151l egy\u00e1ltal\u00e1n nem r\u00e9m\u00fcl\u00f6k meg, s\u0151t. K\u00f6vetelem, hogy maradjon velem \u00e9s seg\u00edtsen. Ha m\u00e1r egyszer elhagyott, legal\u00e1bb a k\u00e9pzeletemben maradjon meg. Most \u00e9rzem csak, mennyire hi\u00e1nyzott. Ahogy meg pr\u00f3b\u00e1lok koncentr\u00e1lni, \u00fajra el\u0151j\u00f6n a hang- \u00e9s vele egy\u00fctt a hideg fut v\u00e9gig a testemen. \"Mi\u00e9rt k\u00ednzod magad? Neked ez j\u00f3? \" Igen! Kell nekem valaki.. aki seg\u00edt \u00e9s akiben meg tudok b\u00edzni. \" Bennem sem tudt\u00e1l megb\u00edzni.\" Ez nem igaz! Mert \u00e9n b\u00edztam benned, csak Te..\" L\u00e1tod? M\u00e1r megint \u00e1t akarod h\u00e1r\u00edtani a felel\u0151ss\u00e9get! Nem miattad mentem el, de te is szerepet j\u00e1tszott\u00e1l a d\u00f6nt\u00e9semben. Jobb ha magadra hagylak, veled \u00fagysem tudok besz\u00e9lni. Hiszen megmaradt\u00e1l annak a kisl\u00e1nynak, akinek megismertelek.\" Rendben! Hagyj csak magamra. Tudod mit? Nincs is r\u00e1d sz\u00fcks\u00e9gem. Igaz\u00e1b\u00f3l mag\u00e1nyra v\u00e1gyom, arra, hogy mindenki b\u00e9k\u00e9n hagyjon. \" T\u00e9nyleg? Ez lett az \u00faj \u00e9letc\u00e9lod? B\u00e1mulni hajnalban kifel\u00e9 az ablakon? \" Nem! Egyszer majd \u00fajra k\u00f6t\u0151d\u00f6m valakihez, aki \u00fagy szeret, amilyen vagyok \u00e9s..\" Bolondnak? \" Na \u00e9s?! Akkor bolondnak! Mire menn\u00e9k azzal, ha norm\u00e1lis lenn\u00e9k? \" Igazad van, mint mindig. \" Szinte hallom, ahogy fels\u00f3hajtasz. \" Most mosolygok. \" Mi\u00e9rt? \" Csak\u00fagy. Szeretn\u00e9k veled m\u00e9g besz\u00e9lgetni. Lehet?\" Igen. Boldog vagy? \" Hogy boldog vagyok-e? Azt hiszem, igen. Annak mindenesetre \u00f6r\u00fcl\u00f6k, hogy te m\u00e9g nem n\u0151tt\u00e9l fel teljesen...\"\r\n\r\n \r\n\r\n \r\n\r\n ","type":"rich"}